veszi_endre_1398177082.jpg_250x384

A huszonkettedik részben Vészi Endrének, a méltatlanul elfeledett költő, író életrajza következzen:

 

Vészi Endre (Budapest1916október 19. – Budapest1987július 9.Kossuth-díjas magyar költő, író.

Életpályája

Apja szappanfőző volt. A polgári iskola elvégzése után a vésnökmesterséget tanulta ki, a Geduldiger cégnél dolgozott 1932–1938 között. 1934-től jelentek meg versei a következő újságokban: NépszavaNyugatSzép SzóPesti Napló,Magyar CsillagMunkaVálasz. Első verseskötete 1935-ben jelent meg. 1937-től közéleti cikkei, szociográfiai riportjai. Első regénye, a Felszabadultál 1937-ben elnyerte a Pantheon könyvkiadó Mikszáth-díját. 1942-től munkaszolgálatos, koncentrációs táborok foglya. 1945-ben tért haza, és még ugyanebben az évben a Népszava munkatársa lett 1951-ig. 1948-tól folyamatosan jelentkezett kötetekkel, hangjátékokkal, színdarabokkal, filmekkel, tévéjátékokkal. 1950-ben feleségül vette Dlabola Margitot. Az Írószövetség titkára 1955–1956 között. 1956-ban lemondott tisztségéről. Az Irodalmi Újság 1956. Szept. számának betiltása után lemondott tisztségéről. 
1948-től folyamatosan jelentkezett kötetekkel, hangjátékokkal, színdarabokkal, filmekkel, tévéjátékokkal: Az elveszett fátyol (hangjáték 1948), A titkárnő (színmű, 1955-ben a Katona József Színház), Különös ismertetőjel (film, 1955). Angi Vera c. regényéből világsikert aratott film készült (1978), Statisztika c. hangjátékát világszerte sugározták (1964), Távolsági történet c. tévéjátéka (1969) elnyerte a Monte Carlo-i filmfesztivál legjobb forgatókönyv díjat, az Arany Nimfát. 
A magyar novellahagyomány mesteri folytatója. Ember és árnyék (válogatás 1975), Árvai bolyongásai (válogatás 1987), Angi Vera és a többiek c. novellagyűjteményével elindult összes műveit tartalmazó életmű-sorozat (Magvető, 1979). 
A Magyar Televízió portréfilmet készített róla (1981, 1986). 
Levelezése és műveinek bibliográfiái összeállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumba került. 

Művei

Versek

·         Végy Oltalmadba (1935)

·         Ünneprontó (1936)

·         A fekete rév (1944)

·         Boldog grafikon (1949)

·         Csillagtérkép (1956)

·         Fohász szigorúságért (1961)

·         Arckép ezer tükörben (1964)

·         A varázsló kalapjában (1967)

·         Visszapillantás a jelenbe (1969)

·         Jövő teleim emléke (1972)

·         A teljesség igézetében (1974)

·         Titokzatos párhuzamok (1977)

·         Farsangi király (1979)

·         Értünk is fussatok paripák (1981)

·         Folytatólagos vallomás (1981)

·         Hattyú az udvar fölött (1983)

·         Hány perc a nyár? (1986)

·         Az ittmaradó város (1989)

·         A magyar költészet kincsestára 70.kötet V.E. válogatott versei (1998)

Prózák

·         Felszabadultál (1937)

·         Gyerekkel a karján (1938)

·         Elsüllyedt Budapest (1946)

·         Muszka Pista (1946)

·         Egy lopott ló története (1946)

·         Mire tavasz lesz (1947)

·         A két vöröshajú (1948)

·         Lakoma hajnalban (1960)

·         Darazsak támadása (1964)

·         Aranyszoba (1966)

·         Vendég az esküvőn (1968)

·         Kőzene (1969)

·         A hosszú előszoba (1970)

·         A túsz zavarbaejtő halála (1972)

·         Tériszony (1973)

·         Ember és árnyék (1975)

·         Bukósisak (1973)

·         Inkognitóban Budapesten (1976)

·         Nyitott ház (1977)

·         Angi Vera (1977)

·         Angi Vera és a többiek (1979)

·         A tranzitutas (1979)

·         Estély az Izabellán (1980)

·         A messziről jött ember (1982)

·         Tűréshatár (1982)

·         Ember a retikülben (1984)

·         A gyökérember és a sziréntulajdonos (1984)

·         Kéz a levegőben (1985)

·         Le az öregekkel (1985)

·         Árvai bolyongásai (1987)

·         Forró drót (1989)

·         Az ezüst kehely (1995)

Színművek

·         A titkárnő (1955 Katona József Színház)

·         Fekete bárány (1957 Jókai Színház)

·         Varjú doktor (1959 Madách Színház)

·         Árnyékod át nem lépheted (1960 Jókai Színház)

·         Don Quijote utolsó kalandja (1962 Jókai Színház, 1986 Gyulai Várszínház és Veszprémi Petőfi Színház)

·         Madarak (1962)

·         Hajnali beszélgetés (1963 József Attila Színház)

·         Ember a szék alatt (1964 Pécsi Nemzeti Színház)

·         Statisztika (1967 Irodalmi Színpad)

·         Kettévált mennyezet (1968 Győri Kisfaludy Színház)

·         Üvegcsapda (1969 Budapesti Katona József Színház)

·         A hosszú előszoba (1972 Madách Színház)

·         Szuperhallás (1979 Győri Kisfaludy Színház)

·         A sárga telefon (1984 Játékszín)

·         Le az öregekkel (1987 Nemzeti Színház)

Filmek

·         Az utolsó kör (1968, rendező: Gertler Viktor)

·         Tiltott terület (1969, rendező: Gábor Pál)

·         Angi Vera (1978, rendező: Gábor Pál)

·         Kettévált mennyezet (1982, rendező: Gábor Pál)

Összegyűjtött hangjátékai

·         A piros oroszlán (1962)

·         Hangok és sorsok (1966)

·         A piros oroszlán (1971)

·         Félhomályos zóna (1976)

·         Jóisten farmerben (1985)

Díjai

·         Mikszáth-díj (1937)

·         József Attila-díj (1950, 1955, 1965)

·         SZOT-díj (1970)

·         Kossuth-díj (1978)

·         Pro Urbe-díj (1982)

„..Ennek az írásnak, saját versemet idézve, adhatnám ezt a címet is: Hazám az anyanyelvem. Vagy kibővítve: honosítási okiratom. Kisgyerekkoromtól mind a mai napig, szüleim helyzetét is élesen figyelve, úgy éreztem, sorsom a körkörös védtelenség lenne, ha nem ruházott volna fel valami belső megmásíthatatlan rög-eszmém azzal a nagyzoló, de mindenképpen megindító hittel, hogy személves balsorsomban, helyenként életem nyílt fenyegetettségében, a magyar költészetet is bántalom éri.

Erre gondoltam 1945 április első napjaiban - ki tudja hanyadikán! - amikor egy sokkilométeres deportált láncban, kavargó hóesésben keresztültántorogtam az eisenerzi hágón, motoros SA és SS őrök kíséretében. Kétoldalt, a reszkető hó mögött, az osztrák Alpok, a halál , bástyafalai. Kart karba kellett öltenünk, testünket egymásba lakatolva, biztonsági okokból, minden szökési kísérlet megelőzése végett. S ekkor, abban a kékesfehér gomolygó lázban, egy félkarú őr, megmaradt bal kezével ritkítani kezdte a dülöngő menetet, mint aki így is bizonyítja, a félkéz is teljes értékű tud tenni egy fanatikus őrjöngés szolgálatában. S hogy a fogyatkozó fejadagban nem méltatlanul részesül! Így lőtték ki karomból azoknak a hónapoknak tüzében edzett barátomat. Keze kicsúszott a karomból, s amikor visszapillantottam, ott ült az úton, a puhán kékesfehér hóesésben, csodálkozó arccal, szája sarkában a vér vastag fonalával.

Félóra alatt ötvennégy ember esett áldozatául egy célozni és ölni képes bal kéz rémuralmának, míg végül - a háború utolsó heteiben voltunk-egy Gestapo-tiszt sárga kisgépkocsiján soraink mellett végigrohanva, erélyesen véget vetett a gyilkolásnak.

Ha engem is lekaszál, gondoltam a következő éjjelen az eisenerzi Gőring-acélművek egyik barakkjában, megöl egy magyar költőt.

Miért szedem elő valamelyik titkos zsebemből a rettenetnek ezt a megdermedt cseppkövét? Mert származástörténetem egyik adalék. Holott beszélhetnék másról is, mindenekelőtt a gyerekkoromról. Az ötemeletes bérházról az Akácfa utcában, ahol egy udvarra nyíló, kisméretű kétszobás lakás félhomályában megszülettem. Anyám gyengéden előd-tisztelő kívánságának megfelelően, egy bábaasszony segítségével. A csecsemő körül családi és baráti gyűrű. Barna anyám aranyszőke húga, aki szerint (ma 84 éves), burokban születtem, tehát szerencse fia vagyok; apám, nagyszámú testvéreivel, valamint apám társai, kollégái a hivatásban, szappanfőző segédek, kismesterek, meg a nálam hét évvel idősebb fivérem. És magasba emelkedett apám kezében a kispohár, amelyen megcsillant a villanyfény, telitöltve egy ma már alig ismert lengyel pálinkával, az ánizsos benyovkával. Kellő öntudattat hajolhatott az újszülött fölé, már évek óta a maga embere volt, mester, főbérlő. Korán önállósította magát, tizenöt éves korában jóval idősebb nővéréhez költözve, elhagyta a fanatikus, ótestamentumian szigorú apai házat és inasnak állt.

Végigvándorolt a Meister szappangyár, a KIein és Fiai, a Schön testvérek, a Baeder Illatszergyár, a Flóra és a Hutter és Lever üzemein, hogy a maga két vagy három elemijével a szappanfőző szakma egyik kiváló mesterévé legyen. S akit mindhalálig 1945 októbere így is tartottak számon.

Korai gyerekkorom. Elsősorban szülőutcám, az Akácfa utca, amely a Rákóczi útból indul, felső horizontján a már eltűnt Nemzeti Színház, szép tömör épületével, torkolatában a kúriasárga Teréz-templommal, amelynek bölcs, életszerető plébánosa a monda szerint zsidó származású volt és így a nyilas korszakban Jézussal együtt az üldözöttek közé számított.

Ez a hol keskeny, hol kitáguló kőmeder, benne a csarnokkal, amelynek tetőzete átível a Klauzál térre, a Búfaló nevezetű vendéglővel, ahol egy-egy kiadósabb verekedés közben pisztolylövés is dörrent, a tizennégyes számú múlt századi földszintes házzal, öblös udvarában minden fuvarra kész négykerekű kézi vontatású kocsikkal - igen ez az utca, ellentétben szép nevével, egyetlen szál zöldet, lombot, virágot sem nevelt. Akácfa-utca, sosem volt akácfa!

Az előbb említett földre lapuló házban nagyrészt cigánycsaládok laktak, muzsikusok, házalók, alkalmi munkások. Itt nevelkedett egy gyerekkori barátom, később neves prímás, Torma Tóni, aki a fölszabadulás után nekem és szerelmemnek, Margitnak, a Trombitás nevű vendéglőben már nem is a fülünkbe, de a homlokunk mögé muzsikálta nótáit, népdalait, slágereit. …”

 

 (Hattyú az udvar fölött: Pályám emlékezete, részlet)

Forrás:

Wikipédia

www.veszi.hu

 

 

Szerző: Skeptica  2014.04.22. 16:31 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zsidomagyarok.blog.hu/api/trackback/id/tr646070143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása