A tizenharmadik részben a tragikusan fiatalon elhunyt festőművész, közéleti személyiség, Péli Tamás életrajza következzen:

Péli Tamás Károly (Budapest, 1948. augusztus 7. – Budapest, 1994. november 22.) roma festőművész, politikus, országgyűlési képviselő.

1948-ban született Budapesten nagy hírű roma muzsikus családban. Apja ötvösmesterként dolgozott, ékszereket, láncokat, érméket készített. Képzőművészeti tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában és a Holland Királyi Képzőművészeti Akadémia murális szakán végezte. (a szakközépiskola után nem vették fel a főiskolára, egy szerencsés véletlennek köszönhette, hogy kikerült Hollandia művészképzőjébe. Egy holland művészházaspár figyelt fel rá és szerzett neki ösztöndíjat.) A festőiskolával eljutott Törökországba is, ahol a régi görög kultúra és az iszlám művészet remekeivel is megismerkedett. 1970 és 1973 között az amszterdami Szent András Kórház kápolnájának Ó- és Újtestamentumi jeleneteinek ábrázoló üvegablak applikációit, valamint a Spar bank van der Stadt festményeit és fa-, illetve fémszobrait készítette. Diplomamunkája, amely az amszterdami kultúrcentrum román kori kápolnájában található, az Amszterdam Város tanácsa által meghirdetett képzőművészeti pályázaton első díjat kapott. Legjelentősebb monumentális munkája a Holland Képzőművészeti Akadémia falát díszítő pannó, mely közel 50 négyzetméter nagyságú. Ezekben az években Amszterdamban, de számos más nyugat-európai városban is kiállította műveit.

A hetvenes évek második felétől Budapesten és az ország nagyobb városaiban, az 1980-as évektől Strasbourgban és Párizsban rendezett sikeres kiállításokat. Hazatérése után kialakult körülötte egy cigány művészekből és értelmiségiekből álló kör, aminek szellemi vezetője lett. 1974-től a Művészeti Alap, majd 1980 és 1985 között a Fővárosi Tanács tagjai közé választották. 1986 és 1987 között a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének, 1993-tól a Kethano Drom szerkesztőbizottságának volt tagja. 1992-től haláláig a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. A parlamenti ülések alatt készített rajzaiból Parlamenti firkák címmel jelent meg válogatás.
Festészetének fő témája a hazai cigányság sorsának ábrázolása, profi és naiv vonásokat elegyítő expresszív-szürreális eszköztárral. Születés című pannója, amely a tiszadobi gyermekvárosban látható, a cigányság mitológiája, történelme és kultúrája negyvenöt négyzetméteren. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megbízásából 1982-ben triptichonba festette Julianus barát, Kőrösi Csoma Sándor és Apáczai Csere János alakját, mintegy főhajtásként a magyar múlt előtt. A portréfestészet területén is jelentőset alkotott.
A festészet mellett íróként, esszéíróként, költőként is kivette a részét a hazai kulturális életből, minden művészeti formában a romákért szólt. 1994. november 22-én, 46 éves korában hunyt el Budapesten. A Lónyai utcában 2000 szeptemberében emléktáblát, 2008 szeptemberében pedig a Bajza utcai nemzetiségi szakiskolában szobrot avattak a tiszteletére.

A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették szakmai életrajzát és beválogatták kilenc olajfestményét a Cigány Ház Képzőművészeti Közgyűjteményéből.

Forrás:

Wikipédia

http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/5506-peli-tamas-festomuvesz-65-eve-szueletett

http://www.kuglerartszalon.hu/hu/node/106

A negyvenedik részben a publicista, dramaturg, újságíró, író, költő, műfordító, drámaíró, producer… (és a felsorolás a végtelenségig folytatható), Heltai Jenő portréja következzen:

Heltai Jenő, született Herzl Jenő (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.): író, költő, újságíró, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.

Az induló költő még Reviczky kortársa, a búcsúzó költő 1956 tanúja. Életműve hét évtizedet fog át, és általában mindig népszerű volt, személye szerint még az ellenfelei is szerették. Mosolygó bölcs volt két emberöltőn keresztül: a könnyedség és komolyság, az enyhe irónia és az enyhe szorongás, a kritika és a megbocsátás szellemes egybeötvözője. Sohase legelső, sohase vezér, egészen soha sehová nem tartozó, de mindig jelenlevő, aki nem nyomja rá bélyegét a korára, de láthatatlan zsinórokkal mozgatja az általa elérhető világot.
Még Pesten született, de Budapesten élt és halt meg. Zsidónak született, de keresztényként halt meg. Egyszerre tudta szeretni zsidó hagyományait és a vállalt krisztusi igéket. Haladó polgár volt, aki hal felől bírálta a polgárságot, de nem volt forradalmár. Így azután, leszámítva a dühöngő fasizmus éveit. amikor üldözött volt, minden korszakban otthon érezte magát, és lett általában a jó életérzés kifejezője. De eléggé meglepő módon ez a harmonikus író-költő néhány művében a modern szorongásosságot, a testetlen félelmeket is művészi módon tudta megfogalmazni.
Első versei még diákkorában jelentek meg, és első verseskötete huszonegy éves korában (1892) az egész irodalomban feltűnést keltett. Reviczky hatása keveredett el itt Heine és a francia sanzonok hatásával. A vele szinte egyszerre induló Ignotus szenvedélyessége és Makai Emil érzelmessége mellett az ő költészete nemcsak ironikus, hanem önmagát is kigúnyoló. És ez a felülről néző, magamagát is kívülről látó líra végigvonul egész életművén. S habár igazán csak a pálya elején, majd nagy sokára a pálya végén lesz elsősorban jellemző rá, közben is megmarad költőnek, amikor prózájával és színpadi műveivel aratja sikereit.
A gimnázium után ő is jogásznak indul, de nem végzi be: újságíró lesz, méghozzá hamar népszerű, szellemes újságíró. Közben katona is, tiszti rangig viszi, egy időben még századparancsnok is volt. A katonaéletet is népszerű dalokban örökíti meg. Utána mint riporter, egy jó évtizedre világcsavargó, aki gyönyörűségét találja a változatos tájakban, és gyönyörködtet a róluk fogalmazott híradásokban. Otthonos egész Nyugat-Európában (ha kell, írni is tud németül, franciául és angolul), de még Törökországban is huzamos időt tölt. Máskor meg ott ül a pesti szerkesztőségben, és lelkesen vállal el bármiféle újságírói munkát. Ezekben az időkben formálja ki a maga prózastílusát.
Korai regényeinek tárgya elsősorban a polgárság szélén lézengő bohémek világa: a nagyvárosi senkik, a vidáman nyomorgó művészek, a kedves szélhámosok, s mögöttük az embertelen gazdagok árnyéka. Ezek a humoros regények nemegyszer eljutnak a polgári mocsok kritikájáig, de közben nem idegenek a játékos abszurditásoktól sem. Ezek közé tartozik a vidám-abszurd-álbűnügyi szórakoztató regény klasszikusa: a Jaguár. De ugyanerre a korszakra esnek politikai szatírái, köztük a mondvacsinált Cirillország közügyeivel foglalkozó kitűnő Family Hotel.
Korai regényeivel párhuzamosan keletkeznek novellái. A nagy hagyományú és magas színvonalú magyar novellairodalomban fontos helyük van a tömör, kerekre csiszolt, humorukban is kritikai tartalmú, szabatos Heltai-novelláknak.

Az első világháború előtti másfél évtized annak a jól szerkesztett magyar drámairodalomnak a korszaka, amikor Európa, sőt Amerika számos színpada örömmel kezdi átvenni a budapesti színdarabokat. Egy időben „exportdrámák”-nak hívták vagy gúnyolták ezeket a nem túl mély, de igen hatásos hazai termékeket. Molnár Ferenc és Herczeg Ferenc a színpad királyai; mellettük Heltai hamarosan a népszerűek közé tartozik. De abban is jelentékeny szerepe van, hogy a kor nyugati színjátékai eljussanak a budapesti színpadokra és a magyar darabok a külföldi színpadokra. Mint a Színpadi Szerzők Egyesületének évtizedeken keresztüli elnöke, ő volt a magyar irodalom diplomatája. És bármikor bárkinek az érdekében lelkesen fáradozott. Ez az erénye és tehetsége tette azután a két világháború közt jó időre az irodalompolitika egyik főalakjává.

Az első világháború után megváltozik az élete (családi életében is második házasságával minden újrakezdődik). Nem ellensége a forradalmaknak, de nem is forradalmár. Bródy Sándornak ezt se jobbról, se balról nem bocsátották meg — Heltainak jobbról is, balról is elnézték. Haltai is elnézően bírált világéletében, őt is elnézően ítélték meg világéletében. Ezt nem utolsósorban magyarázza személyes szeretetreméltósága és szívélyes segítőkészsége.

De hangja egy időre elkomorul. Most írja azokat a regényeit, amelyekben a szorongásosság kap hangot, amilyen a rejtelmes A 111-es és talán legjelentékenyebb műve, az Álmokháza című igen komor regény, amely a korszak modern nyugati prózatörekvéseihez kapcsolódik. Az Álmokházával Heltai akkor is a magyar regényirodalom egyik fontos fordulóját jelentené, ha soha semmi mást nem írt volna, de ez a mű szinte egyáltalán nem emlékeztet írója életművének egészére: egy kivételesen nyomasztó korszakának sajátos terméke.
A húszas években és a harmincasok elején nemcsak a magyar színpadi szerzők ügyeit intézi, nemcsak kultúrdiplomata, hanem a legnagyobb akkori kiadónak, az Athenaeumnak művészeti igazgatója is: szellemi nagyhatalom, akinek alkalma van számos írót érvényesüléshez segíteni. Teszi is szinte személytelenül, gesztusok nélkül. Ennek a korszakának a legfontosabb kultúrpolitikai tette, hogy megvalósítja Ady összes költeményeinek egységes kiadását. Az akkor néhány éve halott Ady a kritikai viták középpontjában áll, a hivatalos irodalom és a hatóság még átkozza, diákokat csapnak ki az iskolából, ha Ady-kötetet találnak náluk. Heltai és Ady személyesen sohase kedvelte egymást, de Adynak is voltak elismerő szavai Heltai iránt. Heltai pedig a kezdetek kezdetétől fogva tudta, hogy Ady a korszak nagy költője. Nos, az Athenaeum élén álló Heltai igen erős ellenállás ellenében megvalósította azt a nagy Ady-kiadást, amely szövegalapja lehetett minden Ady-kultusznak. A Nyugat költőivel egyébként szívélyes volt a viszonya. Készséggel adta ki könyveiket, viszont saját akkori verseskönyve éppen a Nyugat kiadásában jelent meg.
Az erősödő fasizmussal szemben az akkor már idős Heltai a költészetbe igyekezett visszamenekülni. Ebben az időben teremti meg jellegzetes késői műfaját, a mesehangulatú verses vígjátékot, köztük az azóta is szakadatlan sikerű A néma leventét. És ebben az időben írja meg prózai, de mégis igen költői hangvételű álomjátékát az írói tehetség elherdálásáról: az Egy fillért.

Majd következtek az üldöztetés évei, a bujkálás, közben fogság és menekülés. Már életének nyolcadik évtizedében járt. De kitűnő szervezete és egészséges lelke kibírt mindent. Hetvennégy éves fővel érte a felszabadulás, és volt még tizenkét éve. Tellett még új verses színjátékokra, szellemes visszaemlékezésekre. De ebben az időben már megint lírai költő volt mindenekelőtt, mint indulásának évtizedében. Finom, szomorkás öregkori lírája sajátos hang felszabadulás utáni költészetünkben.
De azért sokszor kellett mellőzöttnek is éreznie magát. A népszerű író a méltó kitüntetéseket általában nem kapta meg, vagy túl későn kapta meg; jellemző, hogy előbb lett a francia Becsületrend lovagja, mint hazai kitüntetések birtokosa. A felszabadulás után úgy tekintettek rá, mint élő haladó hagyományra, de a Kossuth-díjat csak élete legvégső esztendejében nyerte el. Kicsit bántotta, de tudott mindenen mosolyogni. Bölcs volt.
Nyolcvanhat éves korában halt meg. Életművének egy része széles körökben népszerű olvasmány. Színdarabjait fel-felelevenítik színházaink. Néhány verse mellőzhetetlen az antológiákból, az Álmokháza a fontos magyar regények közé tartozik. És azt se felejtsük el, hogy egyebek közt kabaréköltő is volt, a kabaréirodalomra is jelentékeny hatással volt ironikus költészete.

"Megbízhat-e az író abban, hogy adatai ennyi idő elmúltával is hitelesek-e még, hiszen a világ azóta többszörösen fölfordult, sok minden elértéktelenedett, romba dőlt, elpusztult. Hatvan évig ide-oda csapongó újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, színházigazgató, író, drámaíró, kabaréköltő, francia, angol, olasz és német színdarabok és versek fordítója voltam. Éltem Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. Beszélni nem szerettem. Irtóztam a hangzatos szavaktól, ömlengéstől és az olcsó gyöngédség fitogtatásától. Barátaimat jobban szerettem, mint ők engem. Nem értettek meg, nem is fáradoztak azon, hogy megértsenek. A humoristán nincs áldás. Annak az a fontos, hogy nevessenek rajta."

Forrás:

Wikipédia

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/heltai_jeno.htm

A tizenkettedik részben az egyik legtehetségesebb énekes-zeneszerzőnk, Molnár Ferenc Caramel életrajza következzen:

Molnár Ferenc „Caramel” (Szolnok, 1982. február 1.) Fonogram-díjas magyar énekes. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsorának 2. szériájának győzteseként vált népszerűvé.

Molnár Ferenc Caramel 1982-ben született Szolnokon. 16 és fél éves koráig (1998) Törökszentmiklóson élt édesanyjával, nevelőapjával és 3 testvérével. Élete akkor változott meg gyökeresen, mikor öccse egy autóbalesetben életét vesztette, a szülők kapcsolata pedig a szörnyű tragédia miatt megromlott. Feri 17 évesen (1999) elhatározta, hogy elhagyja a szülői házat, és önálló életet kezd. Sajnos munkája nem mindig akadt Caramelnek, ha pedig mégis, leginkább cipekednie kellett. Akkoriban jelentkeztek gerincproblémái - kiderült, hogy porckorongsérve van - ami miatt kés alá kellett feküdnie. Az első Megasztárt a kórházból nézte végig, amire azért nem jelentkezett, mert azt hitte, sztárcsapatot akarnak összeállítani.

Caramel régóta foglalkozik a zenéléssel, rengeteg saját szerzeménye van. Demóival már végigjárta a nevesebb kiadókat, ahol sorra elutasító választ kapott. Volt, aki azt tanácsolta, hogy Molnár Ferencként írjon inkább könyvet. A Caramel becenevet egyik barátja ragasztotta rá - félig gúnyosan, félig viccesen - de azt egyikük sem sejtette, hogy nemsokára ezen a néven fogja ismerni az egész ország.

2004 őszén beadta a jelentkezési lapját a Megasztár induló 2. szériájába. Caramel már a show elején nagy népszerűségre tett szert a Megasztár-rajongók körében, amiben az is segített, hogy ő volt az egyik, Bartók Eszter mellett, akinek a számát játszották a rádiók. Közben sajnos kiújult a gerincsérve, ezért kevesebbet táncolt.

2005. április 30-án 12 000 ember előtt énekelt a Papp László Arénában. A szavazók Palcsó Tamás ellenében, 60-40% arányban őt hozták ki győztesnek. Caramel amellett, hogy elkészíthette első lemezét, egy lakás és egy autó boldog tulajdonosa is lett. Az eredményhirdetés után elénekelte a slágerré vált Szállok a dallal című számot. A Szállok a dallal című slágerének angol nyelvű feldolgozása Amerikába is kijutott, felkerült Walter Belcher lemezére.

2005-ben jelent meg Caramel első lemeze A döntőkben elhangzott dalok címmel, melyen Caramel a Megasztár döntőiben énekelt legjobb dalai hallhatók.

Még ugyanebben az évben jelent első önálló albuma Nyugalomterápia címmel, amelyre már több saját dala is felkerült. Az album egy hét alatt aranylemez lett, mára pedig már kétszeres platinalemez. Az albumról két kislemez jelent meg: a Szállok a dallal és a Várt váratlan című dalokból.

A Megasztár 3. szériájában Szabó Eszterrel duettezett. Ezt megelőzően a műsor karácsonyi adásában és végül a fináléban is fellépett.

December 21. és 22-én tartotta első lemezbemutató koncertjét, ahol meghívott vendégként Lerch István, Bartók Eszter és Pápai Joci is jelen voltak.

2006-ban jelent meg második albuma Újrahangolva címmel. Az albumról három kislemez jelent meg: a Mennem kell, a Párórára és a Te vagy aki kell című dalokból. Ez utóbbi dal videoklipje Londonban készült.

2008-ban Caramel a Megasztár negyedik szériájában vendégelőadóként énekelt, először Tóth Lüszivel, majd a fináléban Fekete Dáviddal.

2008-ban Caramel új kislemezzel és videoklippel jelentkezett amely a Maradjon így című dalból készült.

2010. március 12-én jelent meg Caramel harmadik önálló albuma, Lélekdonor címmel, amin megtalálhatók a Maradjon így és a Tóth Lüszivel készült A dal nem hagy el című 2008-as dalai.

2011-ben részt vett a Nagy Duett című műsorban. Partnerével, a csinos Trokán Nórával megnyerték a vetélkedőt.

2011. december 21-én megjelent 4. önálló lemeze Vízió címmel, melyen 11 új dal hallható az énekestől! Utazást tesz ezen az albumon a rock és rap világában, mely újdonság a dalszerzőtől.

2011. december 29-én tartotta első önálló nagyszabású Szuperkoncertjét a Syma csarnokban, melyet évek óta először neki sikerült teljesen megtöltenie.

Abban a különleges helyzetben részülhet az énekes, hogy a Megasztár 6. szériájának egyik zsűritagja lehet. S mindez azért érdekes, hisz a ennek a tehetségkutatónak a 2. szériáját ő maga nyerte meg.

A 2012-es Eurovíziós Dalverseny magyar előválogatóján vett részt, ahol a döntőben a legjobb négy között végzett, habár nem Ő vett részt a bakui versenyen.

2012-ben elindult Magyarországon is The Voice tehetségkutató műsor, melyben mint mester vett részt.

2012. december 7-én telt házas koncertet adott a Budapest Sportarénában a Kodály Filharmónikusokkal kiegészülve, melyen legnagyobb slágerei hangzottak el szimfónikus formában.

Mindent elmond ennek a nagyszerű srácnak az életéről és lelkéről az alábbi saját szerzeményének szövege:

Szállok a dallal

Gyermekként álmodtam és azt hittem úgy lesz,
hittem az életben és nem fájt a szívem.
Tudtam, hogy én váltom meg majd a világot,
láttam a jövőmet és semmi sem bántott.

Lelkemben mindig ott volt valami dallam,
tudtam, hogy elmondhatok bármit egy dalban,
és hogy ha szeretném elszállok innen,
ez a dal majd repít, a szárnyán visz engem.

De miért csak én repüljek, hogyha más is szállhat,
De miért ne adjak dalban szárnyat, az egész világnak.

Ez a dal most száll, és lehet, hogy téged megtalál,
így megismerhetsz engem, hogy mi az, amire szívem vár,
én is szállok e dallal, magasan repülök most feléd,
neked adom e dalt és vele együtt a szívem is tiéd.

Csalódtam sokszor már és sok mindent bánok,
a mélyből én inkább a magasba vágyom.
Hiába mondanád, hogy nem hiszel bennem,
én akkor is tudom majd, hogy mit kell tennem.

Addig amíg szól a dal, az én szívemben,
addig gondolatban szárnyalok a fellegekben.

Mindig várok rád, míg van elég erő a szívemben,
soha nem adom fel, ne is kérd, ezt nem teszem,
mindig harcolok érted, küzdeni fogok, míg bírja szívem
nem adom fel, hiszen mindig küzdeni kell.

Forrás:

Wikipédia

https://www.facebook.com/caramelmusic.hu?fref=ts

A harminckilencedik részben a méltatlanul elfeledett, legsikeresebb magyar labdarúgó edző, Guttmann Béla portréja következzen:

Guttmann Béla, Gárdos (Budapest, 1900. március 13. – Bécs, 1981. augusztus 28.) magyar válogatott labdarúgó, nemzetközi szinten is kiemelkedő edző.

Pályafutása

Guttmann Béla pályafutása során 12 ország 25 csapatát irányította, de sehol sem maradt sokáig. Ennek két oka volt, egyrészt a nehéz természete, másrészt mert hű maradt a mottójához: „a harmadik szezon végzetes" (vagyis nem szabad megvárni...). Az egyik legnagyobb és legismertebb magyar edző volt. Ő honosította meg Brazíliában a 4-2-4-es formációt, amivel 1958-ban világbajnokok lettek. Egymás után kétszer BEK-győzelemre vezette a Benficát. A világ minden táján elismerték és értékelték tudását.

Klubcsapatban

A Budapestről világhódító útra induló magyar játékos és edző 1900. március 13-án született Budapesten, zsidó családban. Játékosként fiatalon kétszer nyert magyar bajnoki címet az MTK-val, majd 1922 elején Ausztriában folytatta a pályafutását. A Hakoah Wien színeiben odaát is ünnepelhetett egy élvonalbeli elsőséget, de talán fontosabb megemlíteni azt, hogy tagja volt annak az együttesnek, amelyik első kontinentális alakulatként hazai pályán tudott legyőzni egy angol gárdát (1923-ban a Hakoah 5:0-ra verte meg a West Ham Unitedet).

A válogatottban

1921 és 1924 között 4 alkalommal szerepelt a legjobbak között és 1 gólt szerzett. Tagja volt az 1924-es párizsi nyári olimpián részt vevő csapatnak. A búcsúja nem sikerült szépre. Párizsban ő elégedetlenkedett a leghangosabban, amiért ötkarikás csapatunkkal szinte több kísérő utazott ki, mint maguk a játékosok, miközben a montmartre-i szállás a mérkőzések előtti ráhangolódásra, pihenésre tökéletesen alkalmatlan módon zajos volt, és egyéb hiányosságokkal is küszködött. Ennek illusztrálására társaival patkányokat lógatott az edzők szobájának ajtajára. Soha többé nem húzta magára a címeres mezt azután, hogy az olimpián a válogatott 0:3-as vereséget szenvedett (egyiptomi csapás).

Edzőként

Guttmann a Hakoah egy amerikai túrája után kint ragadva később hat évig New York-i klubokban futballozott – ezekből is akadt néhány, ami később trénerként jellemezte –, majd miután az 1929-ben kezdődő nagy gazdasági világválságban szinte mindenét elbukta (ugyanis előzőleg, a játék mellett betársult az alkoholtilalom korának szeszesitalüzletébe is), visszatért Bécsbe, és a Hakoahnál kezdte meg négy évtizedes edzői karrierjét. Ezután Hollandia következett, majd ismét Bécs, és hamarosan az első bajnoki cím itthon az Újpesttel (1939, plusz egy KK-trófea). Miután máig tisztázatlan körülmények között túlélte a holokausztot (állítólag Svájcban), a Vasasnál kezdett, Bukarestben folytatta (a Ciocanulnál), megint dirigálta az Újpestet (újabb NB I-es arany, 1947), 1948-ban pedig egy ideig a Kispestet.

A KAC-nál idősb Puskás (Purczeld) Ferenc utódaként kapott lehetőséget, de aztán összeveszett játékosával, az ifjabbik Puskás Ferenccel – két dudás egy csárdában esete –, s világgá ment, szó szerint.

Olasz gárdák, Argentína és Ciprus után 1953-ban ült le a sztárokkal (Nordahl, Liedholm, Schiaffino, Maldini) teletűzdelt AC Milan kispadjára, ahonnan 1955 elején állították fel. Nem az eredményei miatt kellett távoznia (a lombardok élen állnak a bajnokságban, és a szezon végén bajnokok lettek, csak éppen már mással), hanem a klubon belüli intrikáknak esett áldozatául. Ezek után vetette bele a mindenkori szerződéseibe, hogy ne lehessen kirúgni, ha éppen vezetik a tabellát.

Vicenza következett, majd 1956–1957 telén csatlakozott a Puskás Ferenc meg az Aranycsapat több más játékosa által fémjelzett Honvédhoz, amely dél-amerikai túrán vett részt, ő viszont ott is maradt Brazíliában, ahol a Sao Paulo vezetőedzője lett, és nemsokára állami bajnokságot nyertek. Akkori tevékenységéről sokáig méltánytalanul kevés szó esett, pedig Guttmann vezette be és népszerűsítette arrafelé azt a támadás orientált, 4–2–4-es felállást, amelynek kidolgozásában neki is szerepe volt Sebes Gusztáv és Bukovi Márton, a nagy magyar edzőtriász másik két tagja mellett. E formációval aztán a selecao 1958-ban végre megnyerte története első világbajnoki címét.

1958-ban Guttmann Béla visszatért Európába, és Portugáliában a Portónál vállalt munkát, ahol bajnoki címhez segítette a csapatot, majd a szurkolók legnagyobb bánatára a rivális Benficához távozott. A mester nagyszerűen integrálta a brazíliai tapasztalatokat az európai labdarúgásba: két hazai arany mellett következtek a legnagyobb sikerek, a Benfica kétszer is megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BL). A portugál együttes volt az első, amelyik megtörte Puskással fémjelzett Real Madrid egyeduralmát a sorozatban. A siker kulcsa az volt, hogy az elején kiseprűzte a régi társaság jó részét az öltözőből, és 18-20 éves srácokkal töltötte fel a keretet. Eusébiót úgy fedezte fel, hogy a fodrásznál véletlenül mellé ültették José Carlos Bauert, a Sao Paulo edzőjét, aki beszélni kezdett egy zseniális mozambiki fiúról, akit akkoriban látott futballozni. Guttmann Béla kiugrott a székből, azonnal repülőjegyet váltott Lourenco Marquesba, a mozambiki fővárosba – ma Maputo –, s két nap múlva a fiatal csillag már a Benfica labdarúgója volt, noha addig a nagy rivális Sporting helyi fiókcsapatában játszott.

Az 1961-es BEK-siker még Eusébio nélkül, a Barcelona ellen született meg, de az 1962-es amszterdami döntőben már a mindössze 20 esztendős Eusébio vezérletével fektették két vállra a nagy favorit „királyi gárdát". Azt a finálét máig az európai foci legnagyobb momentumai között emlegetik. A félidőben 3:2-re vezetett a Real Madrid, Puskás három góljával, s a spanyolok uralták a meccset. A szünetben Guttmann Béla csak annyit mondott a tanítványainak: „Az ellenfél már gyakorlatilag halott, simán nyertek, rúgtok neki egy ötöst." Mindnyájan azt hitték, hogy az edző megbolondult, de az események őt igazolták: a Benfica 5:3-ra győzött.

Guttmann karrierje csúcsán távozott Lisszabonból, és bár még 1973-ig aktív volt – ezalatt Ausztrián és Portugálián kívül megfordult Uruguayban (ahol a Penarolnál Libertadores-kupa-elsőségre képes gárdát rakott össze, de a babérokat már az utódja aratta le), Svájcban és Görögországban is –, korábbi sikereit nem sikerült megismételnie.

Guttmann-átok

1962-ben egymás után a második BEK-trófeáját is megnyerte a Benficával, Guttmann extraprémiumot követelt a klubelnöktől, dr. António Mundrungától, aki azt felelte, hogy ez nem szerepel a szerződésben. Guttmann Béla dühbe jött, s mielőtt rácsapta volna az ajtót a szerinte zsugori főnökre, megátkozta a klubot azzal, hogy soha többé (más források szerint 100 évig) nem nyer európai kupát. Azóta 8 finálét is elbukott a Benfica. Ötször a BL/BEK-ben, háromszor pedig az UEFA/Európa Ligában maradt alul.

Forrás:

Wikipédia

http://rajtammulik.blog.hu/2014/06/12/guttmann_bela_zseni_es_svihak

http://hvg.hu/sport/20140228_Guttman_Bela_ket_kupaval_pozol_a_Benfica

A tizenegyedik részben a múlt héten, 89 éves korában elhunyt cigányprímás, Boross Lajos életrajza következzen:

Boross Lajos (Budapest, 1925. január 7. – Budapest, 2014. július 8.) Kossuth-díjas prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása; a "prímáskirály".

Boross Lajos igazi csodagyerekként kezdte a pályáját. Ötéves korában édesapjától, Boross Gézától kezdte elsajátítani a hegedűjáték alapjait. Másik mestere az egyik leghíresebb prímás, Rácz László volt. A kimagasló tehetségű fiú tizenhárom éves korától kezdve tizenöt éves koráig az Öreg Rajkók zenekarban muzsikált. 1942-ig Budapesten, a Zeneakadémián tanult. Első zenekarát tizenhét évesen alapította. Később jó nevű éttermekben, híres és népszerű kávéházakban játszott, az emberek már ekkor rajongtak játékáért.

Mindössze huszonöt éves volt, amikor az újonnan alakult Állami Népi Együttes vezető prímásának kérték fel. Hírneve egyre nőtt, egyre elismertebb lett a muzsikusok között. A hatvanas években szállodákban és éttermekben játszott, nem kis meglepetést okozva és ámulatot keltve a közönségében. Évtizedeken át még külföldről is zarándokoltak a budai Margitkert vendéglőbe, hogy hallják játékát. Bravúros játéka minden hallgatója szívét megdobogtatta, lehetetlen volt kikerülni a muzsikájának varázsa alól.

1972-ben a Halászbástya Étteremben találkozott Yehudi Menuhinnal. A világhírű hegedűművész közös játékra invitálta a prímáskirályt, akinek virtuozitása lenyűgözte a világjáró mestert. A találkozásról és a nagyszerű prímásról Menuhin meg is emlékezik Az ember zenéje című kötetében könyvében. A sikerek tovább kísérték a pályáján.

1985-ben a budapesti Atrium Hyatt (ma Sofitel Chain Bridge) hotelben megtartott, rengeteg érdeklődőt vonzó cigánybálon prímáskirállyá választották. Nem sokkal ezután újabb megtiszteltetés érte: abban az évben alakult meg a 100 tagú cigányzenekar, s ennek lett főprímása. A zenekar fennállásának huszonötödik évfordulóján az – egészségi állapota miatt korábban visszavonult –prímáskirály újra játszott, a rajongók és az egész zenész társadalom örömére.

Boross Lajos számtalan film-, rádió- és hanglemezfelvételen szerepelt.

Boross Lajos számtalanszor játszott külföldön, muzsikája előtt mindenki fejet hajtott. Utánozhatatlan munkásságáért többek között megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét és 2006-ban a Kossuth-díjat. A rajongók és a hódolók száma végtelen. Raduly József véleménye az, hogy a kultúra tud felemelni egy nemzetet, és ebben Boross Lajos szerepe vitathatatlan. A Nyuszifülként ismert tehetséges prímás, Horváth Gyula, aki hosszú ideig játszott a Margitkert étteremben a prímáskirállyal, csak annyit mondott mesteréről: „Ez a fajta zsenialitás, amit nem lehet megmagyarázni, egyszerűen érthetetlen, hogy csinálja ilyen különlegesen.”

A Királyok prímása - a Prímások királya!

Nyugodjon békében!

Forrás:

Wikipédia

http://www.sosinet.hu/2013/05/28/a-primaskiraly-%E2%80%93-boros-lajos/

http://www.100tagu.hu/zenekar/honortagok/borossl.html

https://www.youtube.com/watch?v=Maox_RnthAg https://www.youtube.com/watch?v=Maox_RnthAg https://www.youtube.com/watch?v=Maox_RnthAg https://www.facebook.com/#!/pages/H%C3%ADres-roma-sz%C3%A1rmaz%C3%A1s%C3%BA-emberek/316960414984648?fref=ts

A harmincnyolcadik részben a tavaly elhunyt író, újságíró, publicista, Bächer Iván portréja következzen:

Elöljáróban engedtessék meg egy szubjektív beszúrás: számomra Iván olyan volt, mint egy Krúdyba oltott Ady, egy mélységesen humanista forradalmár. 20 éve mindig azt vártam, mikor ad ki egy-egy új könyvet lett légyen az családregény, kutyáskönyv-, vagy gasztrokalauz, vagy bármi más. Többé nem jelenik meg új könyve, mégis élő marad, mint fent említett pályatársai, mert írásai mindig aktuálisak, élők. Számomra abban is példakép volt, hogy gyűlölte a pártpolitikát, mindig a kis ember pártján állt, de aki hitt a polgári értékrend fundamentumában is.

Magyar. Baloldali. Író. Újságíró. Publicista. Született 1957-ben Budapesten. Hatalmas lakásba. Hatalmas családba. Hatalmas szellemi súllyal a nyakában. Édesapja Bächer Mihály zongoraművész, édesanyja Malecz Erika építész. Dédapja Thury Zoltán író, újságíró. Apai nagyanyjának, Thury Erzsébetnek a húga, Thury Zsuzsa író. Ha ez az örökség nyomasztotta is, nem tudunk róla. Élt vele, ahogyan tudott. És: tudott. 

Az ELTE történelem–pedagógia szakán végez 1981-ben. 1988-ig a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanít történelmet, később egy ideig óraadó tanár. 1989 és 1991 között – jobboldali elüldöztetéséig – a Magyarország című lapnál dolgozik. 1991 óta a Népszabadság munkatársa, főmunkatársa.

Intézménye.

Összevész a lappal, a lap vele, majd publikálni visszatér, a Hétvége mellékletbe, a saját rovatába, a saját, megszokott, visszakiabált tipográfiai helyére. Szereti a megszokott, kiérdemelt, kiharcolt helyeket.

2005 óta önálló esteken is szerepel, ahol műveiből adnak elő részleteket az ő zongorakíséretével. Mert 1981-től szépirodalmi írásai is megjelennek az Élet és Irodalomban, az Új Tükörben és a Magyarországban. Több mint kéttucat könyvet publikál. Családregényt, Újlipócia-regényt, falu- és városregényt, levélregényt, aztán receptgyűjteménynek, főzésnek, konyhai életképnek álcázott családregényt, városregényt. Barát-regénnyé fűzött barát-jellemrajzokat, sors-skicceket.

Hiszen figyel, szemlélődik és fülel, följegyez minden szót, minden gesztust, minden életfordulatot, hogy aztán tűpontosan, mégis önnön melankóliáján átszűrve, olykor ironikusra, gyakrabban tragikusra hangszerelve adja vissza. Megörökít mindent és mindenkit, akit szeret, igazi krónikása lesz saját – igazságtalanul rövidre szabott – életének, korának.

Másik arca a szelíd-szótlannak álcázott atombombáé.

Néma-nyughatatlan, amíg az elfojtott üvöltés fel nem szakad belőle. A makacsságig önfejű. Meghallgatja a kritikát, de nem hallgat rá. Kérlelhetetlenül robbanékony nemcsak politikai ellenfeleivel, hanem sajátjaival is. Mert pontosan tudja, hogy miről, mit gondol. Mert pontosan tudja, hogy azt, amit gondol, pontosan fogalmazza meg. Akkor is, ha nincs igaza. Persze, igaza van. Az önpusztításig kegyetlenül. Végletesen fekete-fehér. Csak az irodalomban ismer árnyalatokat. Két ököllel veri a zongorát. Mint Kurt Weill súlyos Koldusopera-akkordjait Brecht szilveszteri házi színielőadásán, valamikor a kilencvenes években.

Nem kellett volna. Semmit sem így kellett volna. Nem kellett volna évtizedekig a kakofóniáig verni azt a billentyűzetet. Akkor sem, ha másként nem lehetett, mert csak így volt érdemes.

Volt. A magyar, baloldali, író, újságíró, publicista meghalt. 57 évet élt.

Forrás:

http://nol.hu/kultura/okollel_a_zongorat-1430015

Néhány (ma is aktuális) írása közül egy a holokauszt és a trafik-mutyi apropóján: http://nol.hu/velemeny/20130427-a_muvelt_trafikos-1382669

Itt egy másik írása, a miskolci dk-mszp-s polgármester-jelölt témájához:

http://www.fovarosi-hirhatar.hu/hir/miskolci-hagyomany-bacher-ivan-irasa

És akit több is érdekel Ivánnal kapcsolatban:

https://www.facebook.com/bacherivannakszeretettel

A tízedik részben az egyik legnépszerűbb színművész, Csányi Sándor életrajza következzen:     

Csányi Sándor (Budapest, 1975. december 19. – ) Jászai Mari-díjas magyar színész.

Életpályája

Gyermekkora óta színésznek készült. Az általános iskola elvégzése után épületgépészeti szakközépiskolában tanult. Érettségi után a kaposvári Csiky Gergely Színházban segédszínészként tanulta a színészmesterséget. 1997-ben negyedik felvételije sikeres volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Marton László osztályába. A főiskola elvégzése után, 2001-ben, a Krétakör Színház tagja lett. 2002 és 2012 között a Radnóti Miklós Színház tagja, ezt követően elvállalta a Thália Színház művészeti vezetését.

Évek óta kerüli a sajtónyilvánosságot, ritkán nyilatkozik karitatív, a Hospice Alapítványnál végzett tevékenységéről. Első felesége Pokorny Lia, akitől van egy 11 éves fia. Jelenlegi párja Tenki Réka színésznő, közös gyermekük nemrég született.

Filmes karrier

2000-ben Az ember, akit kihagytak című kisjátékfilmben Kiss Lajost, az örök lúzert alakította, akit nem vettek be a Fidesz-csapatba. Ezután a Nincsen nekem vágyam semmi című filmdrámában eljátszhatta a strici szerepét. Az Uristen@menny.hu című kisjátékfilmben, ami Isten földi kalandjairól szól, egy tolvajt alakított. Ezt követően több játékfilmben is kapott kisebb szerepet. 2001-ben a négy fiatal útkereséséről szóló I Love Budapest című filmdrámában Mikit alakította.

2003-ban jött az áttörés, amikor megkapta legismertebb szerepét a Kontroll című filmben, amiben a főszereplőt, Bulcsút alakította, aki egy jegyellenőr. Elmondása szerint a film után többen elővették a jegyüket/bérletüket, ha felszállt a metróra. 2004-ben a Magyar vándor című vígjátékban a tatár hírnököt alakította. 2005-ben, a 36. Magyar Filmszemlén három filmben nyújtott alakításáért (Porcelánbaba - Csurmándi, Állítsátok meg Terézanyut! - Dávid, A fény ösvényei - Alex) elnyerte a Legjobb férfi epizódszereplőnek járó díjat. A 37. Magyar Filmszemlén a Legjobb férfi alakításért járó díjat vihette haza Csak szex és más semmi című filmben Tamás karakterének megformálásáért.

2006-ban a Szabadság, Szerelem című filmdrámában megkapta Vámos Tibi szerepét, majd a Rokonokban Kopjáss Istvánt játszotta, az Idegölő című vígjátékban pedig a benzinkutast alakította. 2007-ben az S.O.S. szerelem! című romantikus vígjátékban megkapta a főszereplő, Péter szerepét. 2008-ban a Kaméleon című filben Márkot alakította. Ebben az évben a Szombat esti láz című televíziós táncversenyen Práger Kitty oldalán szállt versenybe. 2009-ben újabb főszerepet kapott a Poligamy című romantikus vígjátékban, melyben a többre hivatott szappanopera-szerzőt, Andrást alakította.

2010-ben az Apacsok című filmdrámában Horváth szerepét kapta. 2011-ben a Kaland és az Égi madár című filmdrámákban is jelentős szerepet kapott. 2012-ben feltűnt a Pillangó című filmben. 2013-ban a Coming Out című vígjátékban alakítja Eriket, az ország leghíresebb meleg személyiségét, aki büszkén vállalja másságát.

 Színházi karrier

2001-ben, a főiskola elvégzése után tagja lett a Krétakör Színháznak. A következő évben csatlakozott a Radnóti Miklós Színházhoz, aminek azóta is tagja.

Díjai:
2004 - Súgó Csiga díj
2004 - Filmkritikusok díja, Legjobb színész, Kontroll
2005 - Mexico City International Contemporary Film Festival, legjobb színész, Kontroll
2005 - 36. Magyar Filmszemle, legjobb férfi epizód alakítás díja, 2005
2006 - 37. Magyar Filmszemle, legjobb férfi alakítás díja, 2006
2006 - Súgó Csiga díj Fődíja
2009 - Story Ötcsillag-díj

 Érdekességek:
2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést
A Hospice Alapítványnál jótékonysági tevékenységet végez.

Forrás: 

Wikipédia

 http://starity.hu/sztarok/csanyi-sandor/eletrajz/#ixzz36PdHnlMx

 http://alfahir.hu/megdobbento_felfedezes_csanyi_sandor_cigany-20121123

A harminchetedik részben a magyar sport egyik legnagyobb mecénásának, Brüll Alfrédnak életrajza következzen:

Brüll Alfréd (Budapest, 1876. december 10. – Kecskemét vagy Auschwitz, 1944.) nagyiparos, a magyar sport mecénása, számos sportegyesület elnöke vagy tiszteletbeli elnöke.

A holokauszt áldozata lett. Nem tudni bizonyosan, hol halt meg: egyes források szerint Kecskeméten ölték meg, de valószínűbb, hogy Auschwitzba.

A magyar sportban betöltött szerepe

1906-tól a Sport-Világ, 1908-tól a Nemzeti Sport munkatársaként dolgozott. Sportszeretete később a Magyar Testgyakorlók Körébe (MTK) vitte, melynek vezetője lett. 1904-ben a Magyar Atléta Szövetség első alelnöke, két év múlva a Magyar Úszószövetség elnöke lett. 1908-ban a Tornász Szövetség alelnöke. Közben a Magyar Labdarúgó-szövetség megalapozásában is tevékeny részt vett. A futballszövetség 1906. tiszteletbeli tagjává, a később megalakuló Magyar Birkózók Szövetsége pedig elnökének választja. Működésével túlnő a magyar sport határain. A Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség a párizsi olimpiász alkalmával (1924) elnökévé választja. Nyelvtudása és szónoki képessége kiválóan alkalmassá tették a magyar sport propagálására. Már a háborús években a legjelentősebb magyar sportembernek ismerték. Az úszósport és a birkózás modern szabály- és versenyrendszerének egyik kialakítója. A Testnevelési Tanácsnak, a legfőbb állami testnevelési hatóságnak már 1912. tagja és kinevezését megújítják 1918-ig. Díszelnöke és tiszteletbeli elnöke összesen 26 sport-egyesületnek. Nagy figyelemmel fordult az új sportágak felé, az első magyar úrvezetők közé tartozik az automobilozás (állítólag övé volt az első autó Magyarországon) és a jachtversenyzés terén. Sok atlétát támogatott, hogy külföldi versenyükről anyagi okok miatt el ne maradjanak. A legnagyobb támogatást egyesületének, az MTK-nak nyújtotta. Családja, hóbortjai nem voltak, kizárólag a sportért élt és dolgozott. A magyar sport volt a családja, de „családja” hálátlannak bizonyult…

Az MTK elnöke és mecénása

1905-től 1940-es feloszlatásáig az MTK elnöke és mecénása. Sportszerető elnökként sokszor saját magánvagyonát áldozta fel a kék-fehér klub sportsikerei érdekében. 1912-ben 155,000 koronával támogatta a Hungária körúti MTK-pálya felújítását. Az ennek fejében kapott részvényeket a klubnak ajándékozta. 35 éves elnöksége alatt a kék- fehérek példátlan 15 bajnoki címet nyertek. A második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott klubértekezleten úgy döntöttek, hogy - mivel mást úgysem tehetnek - a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársaik nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC (1926-tól 1940-ig ezen a néven szerepelt az MTK) kimondta teljes feloszlatását. Svájcba emigrált, majd 1943-ban, az üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán (azt hallotta, Horthy leállítatta a deportálásokat) hazatért Magyarországra, ahol a nyilasok elfogták és meggyilkolták.

Forrás:

Wikipédia

http://rajtammulik.blog.hu/2014/02/03/brull_alfred_fredi_bacsi_az_elnok_ur

http://www.mtkcsalad.hu/brull-alfred/

http://www.fourfourtwo.hu/hirek/magyarorszag/toth-potya-brull-kertesz-a-holokauszt-futballaldozatai

A kilencedik részben a fiatal énekes tehetség, Radics Gigi életrajza következzen:

Radics Georgina, művésznevén Radics Gigi (Salgótarján, 1996. augusztus 18.–) magyar énekesnő, aki először a Megasztár 5-ben tűnt fel, ahol a legjobb 24-ből esett ki, majd két évre rá a 2012-es Megasztár 6 győztese lett.

Radics Gigi tehetségét apukája fedezte fel 6 éves korában, és elhatározta, segíteni fogja énekesi karrierjében. 8 évesen zenekart szervezett neki, amellyel ingyen járták az országot, és különböző fellépésekkel próbáltak Giginek hírnevet szerezni. 10 éves korában az akkori menedzsere klipet készített Gigiről, "Suli után" címmel, ez lett első saját dala, amely nem aratott nagy sikert, ugyanis nem szerzett vele országos hírnevet, ahogy tervezték. Gigi kiskora óta elismert énekesnő szeretne lenni, amely mostanra már sikerült, bár rengeteg próbálkozás árán. Az énekesnő 2011 februárjában "Most miért félsz" címmel kislemezt és videoklipet jelentetett meg, majd 2011 őszén jelentkezett a tehetségkutató következő szériájába. (Bár előtte már a Megasztár 4-ben is feltűnt, ott a legjobb 200-ig jutott 2008-ban.) A Megasztár 6 döntői során végig őt tartották a legesélyesebbnek a győzelemre, majd a május 25-i fináléban hatalmas szavazati fölénnyel győzedelmeskedett Szakos Andrea felett. A döntőben az eddigi győztesek és az amerikai sztár, Flo Rida is fellépett vele. Ezzel is egy álma vált valóra.

Radics Gigire Michael Jackson producere, Quincy Jones is felfigyelt, majd a világhírű Montreux Jazz Festival-ra meghívta énekelni, ahol olyan neves előadók is megfordultak mint pl. Bobby McFerrin. A világhírű producer a világ 5 legjobb hangja közé sorolta Gigit. 2012 nyarán Los Angelesben vették fel első stúdióalbumának, a Vadonatúj Érzésnek több dalát, és többek között itt forgatták albumvezető dalának videoklipjét, a "Daydream"-et is. Mindez Kelemen Huba magyar származású, amerikai lakos zeneszerző meghívására történt, aki Pascal Guyon és Jack David Elliot oldalán írta meg Gigi néhány új dalát, de van az albumon magyar zeneszerzőtől származó dal is, mint a Jánosi, vagy Malek Miklós által írt dalok.

2013. január 10-én az MTV beválasztotta "Úgy fáj" című nagy slágerét A Dal című eurovíziós nemzeti döntőbe. Sajnos nem ő képviselte hazánkat Malmőben, de nemzetközi ismertsége felé gőzerővel robog. A Megasztár 6 óta több külföldi felkérése volt, így a 2013 augusztus 8-án megrendezett Milánói Szimfonikus Zenekar cseh karmestere is meghívta rock dalokat énekelni, amellyel óriási sikert aratott, hisz nem kevesebb mint négyszer tapsolták vissza. Rajta kívül csak nála idősebb, cseh előadónők énekeltek a koncerten. Olyan legendás rock dalokat adtak elő, mint a Pink Floyd, AC/DC vagy Queen dalok. De már fellépett Ukrajnában, és Szlovákiában is. Gigi elárulta, a milánói koncert nem az utolsó állomása a külföldi turnénak. Nyáron hazánk legnagyobb fesztiváljain lépett fel, többek között az EFOTT nyitó napján is, ahol duettet énekelhetett a Kossuth-díjas Kovács Katival.

2014-ben az énekesnő ismét bekerült az M1 A Dal 2014 eurovíziós nemzeti dalválasztó show elődöntőjébe, ezúttal Catch Me című dalával.

Radics Gigi legújabb, Barna lány című dalában vall saját élete nehézségeiről, amelyeket bőrszíne miatt kellett megélnie.

"A dal konkrétan a rasszizmusról szól. Szerintem ez egy nagyon fontos téma mindenhol a világon. Nagyon remélem, ha az emberek meghallják ezt a dalt, akkor valami megváltozik bennük. Nagyon fontos nekem ez a dal, az én életemet írja le és annyira szépen meg lett fogalmazva a szöveg, hogy amikor megláttam, majdnem sírva fakadtam" - mesélte a 18. születésnapjára készülő énekesnő az Aktívnak.

Gigi, akinek fontosak a roma tradíciók már maga is szembesült a negatív megkülönböztetéssel. "Mi is roma családból származunk és látjuk azt, hogy mik történnek nap, mint nap, különböző helyeken, de velünk is történtek már kellemetlenségek. Egyik nap például indultunk fellépni és az utcánkban elhajtott egy kocsi, amiből ordibáltak ki, hogy büdös cigányok. Hát, érdekes dolog ez."

Forrás:

Wikipédia

http://www.nlcafe.hu/noklapja/20140618/radics-gigi-interju/

http://www.hir24.hu/bulvar/2014/06/25/radics-gigi-is-kapott-a-rasszista-beszolasokbol/

A harminchatodik részben a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjének, Kovács Margitnak életrajza következzen:

Kovács Margit (Győr, 1902. november 30. – Budapest, 1977. június 4.) Kossuth-díjas magyar kerámiaművész, érdemes és kiváló művész.

Tanulmányok

Kovács Margit keramikusi tevékenységére hazai és külföldi iskolákban folytatott tanulmányok során készült fel. Jaschik Álmos magániskolájában grafikát, az Iparművészeti Iskolában porcelánfestést tanult 1924-26-ig. 1926-28 között Bécsben sajátította el a keramikusi mesterség alapjait, Hertha Bucher kerámiaműhelyében. Münchenben a Staatschule für Angewandte Kunst intézményében képezte tovább magát keramikusként s ugyanitt szobrászhallgatóként plasztikai formálást is tanult. 1932-ben Koppenhágában tett tanulmányútja során funkcionális használati tárgyak készítésével ismerkedett. 1933-ban a Sevres-i Porcelángyárban a samottos figura és a porcelán zsánerfigurák mintázási technikáját sajátította el. A korongozás technikáját és az érzékeny plasztikai formálást egyesítve tanulmányai után Kovács Margit olyan alkotások sorát kezdte létrehozni, melyek szerencsésen oldották fel a képző- és iparművészeti tradicionális műfajhatárokat.

Művészi pályakép

A 30-as évek elején mintázott terrakotta kisplasztikák, reliefek és korongolt dísztárgyak alkotásával indult művészi pályája. A 30-as évek második felében stilizáltabb falképeket és folklorisztikus hatásokat asszimiláló, egyéni hangú dísztárgyakat kezdett alkotni. A geometrizáló tendencia egyre jobban kezdett érvényesülni figuráinál a korongolt forgásformák alkalmazásával. Kúpformákra egyszerűsítette a kisméretű figurákat, a nagyobb méretű alakokat pedig oszlopszerűen kezdte megformálni. A korongolt formákat dekoratív ornamentális díszítményekkel gazdagította s a fényes fedőmázak mellett megkezdte a matt mázakkal való kísérletezést is.

Az 50-es években a népi, paraszti világot változatos zsánertémákkal megjelenítő kerámiákat alkotott. Élőképjellegű, epikusan mesélő reliefek, színes falképek mellett realisztikus hangvételű kisplasztikákat és bravúrosan korongozott nagyméretű figurákat kezdett készíteni. Kedvelt terrakotta anyagát a hatvanas és hetvenes években samottra váltotta át és expresszívebb mintázással, vagy tömbösebb formázással egyre több új témát is feldolgozott mitológiákból, mesékből s mondákból is merítve. Kovács Margit rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben.

Elismerések, megrendelések

1928-ban önálló kiállítása nyílt meg egy budapesti galériában. Ettől kezdve érett és befutott művészként tartják számon. Számos megrendelést kapott köz- és magánépületek díszítésére, kerámia faliképek, domborművek készítésére. Pályája 1945 után is töretlen maradt. Elismert és foglalkoztatott művész, 1948-ban az elsők között Kossuth-díjjal tüntették ki. Számos állami megbízást kapott. Sikeres kiállítások és elismerő díjak sora bizonyítja hazai és külföldi népszerűségét.

A nagyméretű dekoratív feladatok mellett kitartóan alakította bensőséges művészetét, amely a középkor művészetétől a népművészetig mindent magába olvasztott, ami egyéniségének sokoldalú kifejezését segítette.

Életművét a szépség szeretete, az anyagelvűség tisztelete és a virtuóz technika jellemzi. Művészetének középpontjában az ember áll. Kifogyhatatlan fantáziával formálta humoros, groteszk népballadai tömörségű vagy drámai jeleneteit, zsúfolt díszű, vagy alakos korsóit, tálait, a népmesékből és népéletből vett reliefjeit és alakjait.

Határtalan munkabírásával szinte az utolsó percéig dolgozott, mert hivatása szerelmese volt. "Az anyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált. És azóta az elem bekerülve vérem áramába, hol az öröm hullámhegyeire, hol az ijedt reménytelenség hullámvölgyeibe sodor, emel, buktat." - fogalmazta meg tömör egyszerűséggel röviddel a halála előtt.
Életműve befejezett, csodálatos egész; zaklatott, idegtépett korban törékeny tökéletesség.

„Az anyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált" - nyilatkozta egy alkalommal. A hatvanas években szerette meg Szentendrét. Élete utolsó éveiben minden nyáron itt alkotott. A város megbecsülte: díszpolgárrá avatta, és a házat, ahol alkotott, még a művésznő életében, 1973-ban múzeummá alakította. 1935-től Budapesten, az Újlipótvárosban (Pozsonyi út 1.) élt édesanyjával, abban a házban, ahol Radnóti Miklós költő és felesége, Fanni is élt. A két családot összekötötte a barátság és a művészet. 1977. június 4-én halt meg Budapesten.

Forrás:

Wikipédia

http://szentendre.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Kovacs-Margit-Muzeum.html