peli_tamas_mutermeben_1406282182.jpg_289x400

A tizenharmadik részben a tragikusan fiatalon elhunyt festőművész, közéleti személyiség, Péli Tamás életrajza következzen:

Péli Tamás Károly (Budapest, 1948. augusztus 7. – Budapest, 1994. november 22.) roma festőművész, politikus, országgyűlési képviselő.

1948-ban született Budapesten nagy hírű roma muzsikus családban. Apja ötvösmesterként dolgozott, ékszereket, láncokat, érméket készített. Képzőművészeti tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában és a Holland Királyi Képzőművészeti Akadémia murális szakán végezte. (a szakközépiskola után nem vették fel a főiskolára, egy szerencsés véletlennek köszönhette, hogy kikerült Hollandia művészképzőjébe. Egy holland művészházaspár figyelt fel rá és szerzett neki ösztöndíjat.) A festőiskolával eljutott Törökországba is, ahol a régi görög kultúra és az iszlám művészet remekeivel is megismerkedett. 1970 és 1973 között az amszterdami Szent András Kórház kápolnájának Ó- és Újtestamentumi jeleneteinek ábrázoló üvegablak applikációit, valamint a Spar bank van der Stadt festményeit és fa-, illetve fémszobrait készítette. Diplomamunkája, amely az amszterdami kultúrcentrum román kori kápolnájában található, az Amszterdam Város tanácsa által meghirdetett képzőművészeti pályázaton első díjat kapott. Legjelentősebb monumentális munkája a Holland Képzőművészeti Akadémia falát díszítő pannó, mely közel 50 négyzetméter nagyságú. Ezekben az években Amszterdamban, de számos más nyugat-európai városban is kiállította műveit.

A hetvenes évek második felétől Budapesten és az ország nagyobb városaiban, az 1980-as évektől Strasbourgban és Párizsban rendezett sikeres kiállításokat. Hazatérése után kialakult körülötte egy cigány művészekből és értelmiségiekből álló kör, aminek szellemi vezetője lett. 1974-től a Művészeti Alap, majd 1980 és 1985 között a Fővárosi Tanács tagjai közé választották. 1986 és 1987 között a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének, 1993-tól a Kethano Drom szerkesztőbizottságának volt tagja. 1992-től haláláig a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. A parlamenti ülések alatt készített rajzaiból Parlamenti firkák címmel jelent meg válogatás.
Festészetének fő témája a hazai cigányság sorsának ábrázolása, profi és naiv vonásokat elegyítő expresszív-szürreális eszköztárral. Születés című pannója, amely a tiszadobi gyermekvárosban látható, a cigányság mitológiája, történelme és kultúrája negyvenöt négyzetméteren. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megbízásából 1982-ben triptichonba festette Julianus barát, Kőrösi Csoma Sándor és Apáczai Csere János alakját, mintegy főhajtásként a magyar múlt előtt. A portréfestészet területén is jelentőset alkotott.
A festészet mellett íróként, esszéíróként, költőként is kivette a részét a hazai kulturális életből, minden művészeti formában a romákért szólt. 1994. november 22-én, 46 éves korában hunyt el Budapesten. A Lónyai utcában 2000 szeptemberében emléktáblát, 2008 szeptemberében pedig a Bajza utcai nemzetiségi szakiskolában szobrot avattak a tiszteletére.

A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették szakmai életrajzát és beválogatták kilenc olajfestményét a Cigány Ház Képzőművészeti Közgyűjteményéből.

Forrás:

Wikipédia

http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/5506-peli-tamas-festomuvesz-65-eve-szueletett

http://www.kuglerartszalon.hu/hu/node/106

 

Szerző: Skeptica  2014.07.25. 11:56 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zsidomagyarok.blog.hu/api/trackback/id/tr786543437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása