A negyedik részben a háromszoros olimpiai aranyérmes, kétszeres amatőr, egyszeres profi Európa-bajnok bokszoló, Papp László pályaképe következzen:
Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.) olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető.
Sportpályafutása
Magyarország, és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok. Az 1948-as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr – 12 évig megőrizni a trónt – neki sikerült először. Azóta Teófilo Stevenson és Félix Savón (mindketten kubaiak) volt képes erre.
Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali (Cassius Clay) és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia: az Európa-bajnoki övig jutott. Máig nem pontosan tisztázott politikai okokból nem engedték megküzdeni a világbajnokságért. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt.
Mestere a legendás edző Adler Zsigmond volt, akivel majdnem tökéletes párost alkottak. Adler verhetetlen volt abban, hogy tudta, mikor milyen instrukciókkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként (1969–1978, 1979–1992), Adler Zsigmond társaságában is számos siker kovácsa volt. A legemlékezetesebb talán a papírsúlyú Gedó György olimpiai aranyérme (München, 1972).
Hosszú, súlyos betegség után életének 78. évében távozott az élők sorából. Hosszú évtizedekig, egészen haláláig a XII. kerületi Óra utcai lakásában élt.
Papp László pályája adatokban
1942-ben az újjáalakuló MOM szakosztályban kezd el versenyszerűen öklözni. Ide tanulótársa, Krebs Lajos vitte le. Első edzője Fehér István volt.
Klubjai versenyzőként: BVSC (1945–1948), Bp. Lokomotív (1949–1950), Bp. Bástya (1951–1953), Vasas (1954–1956), hivatásos ökölvívó (1957–1962).
Edzőként: Ferencvárosi TC (1964–1968), Bp. Honvéd (1968–1969), Óbuda Tsz SK (1978–1979).
Edzői: Fehér István (1945–1950, nevelőedző), Kovács Károly (1951–1952), Adler Zsigmond (1953–1962)
Eredményei, amatőrként: háromszoros olimpiai bajnok (1948, London, középsúly; 1952, Helsinki, nagyváltósúly; 1956, Melbourne, nagyváltósúly), kétszeres Európa-bajnok (1949, Oslo, középsúly; 1951, Milánó, nagyváltósúly), hétszeres magyar bajnok (1946, 1947, 1954, középsúly; 1952, 1953, 1955, 1956, nagyváltósúly).
Profiként: Európa-bajnok (1962–1964), 29 mérkőzésen veretlen (27 győzelem, 2 döntetlen)
Díjai, elismerései
- Mesteredző (1970)
- NOB-érdemrend (1982)
- A WBC (Bokszvilágtanács) öve „a világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának” (1989)
- Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1992)
- nemzetközi Fair Play-díj (életmű) (1993)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
- A Köztársasági Elnök Aranyérme (1996)
- Miniszteri Díj (1996)
- a Boxing Hall Of Fame tagja (2001)
- Millenniumi Ezüst Emlékérem (2001)
- Angyalföld díszpolgára (2001)
- Budapest díszpolgára (2001)
Emlékezete
Az ő nevét viseli az ország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna.
Érdekességek
· Papp Laciról, aki már-már népmesei hőssé vált, elterjedt pletyka volt, hogy egy ízben feleségével a Gellért-hegyen sétálva huligánok egy egész bandája támadta meg őket, akik nem tudták ki ő, de Papp Laci mindegyiküket leütötte.
· Marosán György kommunista politikus támogatta, hogy miután nagyon népszerűvé vált, Papp László beléphessen a profi boksz világába. Biszku Béla kommunista vezető közölte vele, hogy be kell fejeznie pályafutását.
· Madridban vívott mérkőzésére, amelyen 1963 decemberében megvédte Európa Bajnoki címét, a Spanyolországban élő magyar futballsztárok, Puskás Ferenc és Kubala László fizettek neki szurkolótábort kasztíliai munkanélküliekből.[2]
· Szakmát a híres budai gyárban, a MOM-ban tanult. Itt elsősorban fociban jeleskedett, de munkaszünetekben, a gyárudvaron rendezett rövidített box meccsekre is beszállt. Legtöbbször győztesként fejezte be a mérkőzést.
Papp László neve már életében fogalommá vált. Aki nem ismerte, aki nem szerette a sportot, az is úgy beszélt Róla, mint egy kedves angyalföldi bohém figuráról. Angyalföldön született, és ott is élte le gyermekkorát. Eleinte úgy tűnt, semmi sem menti meg attól, hogy futballista legyen. Aztán végül mégis az ökölvívás mellett döntött.
"Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!"-óvta édesanyja, aki jobban örült volna, ha nem bokszol, inkább focizik a fia. Ám ekkor már nem lehetett Őt a ring közeléből eltántorítani.
Érdekesség, hogy előbb láthatták őt külföldön öklözni, mint itthon. 1945. szeptember 13-án Bécsben az 1. menetben kiütötte az osztrák Böhmöt. Majd október 6-án jött a hazai bemutatkozás, amikor a nézőtérről hívták fel, mert a csepeli Bicsáknak nem volt ellenfele. Az eredmény: kiütéses győzelem a 2. menetben a hatszoros bajnok ellen.
1948-tól aztán eljött az ő ideje. Négy éven keresztül nem talált legyőzőre. Azokban az időben az számított jó ökölvívónak, aki kibírta ellene kiütés nélkül. Ebbe a sikerszériába tartozik két megnyert olimpia, két Európa-bajnoki cím és két főiskolai vb-győzelem.
Harmadik olimpiája előtt (1956-ban) elszenvedte élete egyetlen kiütéses vereségét. A történelmi tettet a lengyel Pietrzykowski vitte véghez, Papp László még ma sem tudja hogyan. Valószínűleg a lengyel sem...
Melbourne a magyar forradalom leverése árnyékában zajlott, de ez sem tudta kizökkenteni a harmadik olimpiai bajnoki címére készülő magyar klasszist.
1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege.
1963 decemberében Madridban lépett szorítóba a spanyol Folledo ellen. A tét a középsúlyú Európa-bajnoki cím volt. A hatalmas csarnok zsúfolásig megtelt. Papp Laci kissé szorongva nézett a mérkőzés elé. Nem annyira az ellenféltől tartott, hanem inkább a heves vérmérsékletű, 15 ezer főnyi hazai közönség várható hangorkánjától.
Zúgott is a biztatás a spanyol kedvencnek. Egyszer azonban váratlanul felharsant a lelátó egyik szögletében a hangos „Hajrá, Papp!” kiáltás is. És miközben Folledo hívei olykor szünetet is tartottak, Papp szurkolói a mérkőzés végéig megállás nélkül biztatták a magyar fiút. Papp Laci szárnyakat kapott, fölénye egyre fokozódott, végül biztos győzelmet aratott.
Elsőként a Spanyolországban élő Puskás Ferenc, legendás focistánk ment oda gratulálni Papp Lacihoz.
– Nem értelek, Öcsi – jegyezte meg Papp –, Te mindig amiatt panaszkodsz, hogy alig hallasz Spanyolországban magyar szót. Ma este meg több száz magyar buzdított itt engem.
– Tévedsz, Lacikám – válaszolta mosolyogva Puskás. Rajtunk kívül itt egyetlen magyar sincs. Akik a nevedet kiabálták, szegény kasztíliai munkanélküliek. Kubala Laci és én fizettem le őket. 
Könnyezve borultak egymás nyakába.
1965-ben mérkőzhetett volna a vb-övért, de a rendszer közbeszólt, még a verhetetlen Papp Lacit is legyőzte.
Ha kissé késve is, de kárpótlást kapott a bokszvilágtól. 1990-ben megkapta a talán legjelentősebb profi bokszszervezet, a WBC "A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának" járó övét.
Papp László trénerként is nagyot alkotott. 1969 és 1992 között kisebb megszakításokkal a magyar amatőr ökölvívó-válogatott szövetségi kapitányaként megszámlálhatatlan ezüst és bronz mellett egy olimpiai, egy vb- és tíz Eb-aranyéremre vezette a magyar bokszolókat.
Forrás:
Wikipédia
http://canadahun.com/temak/magyar-cig%C3%A1nyok-akikre-mindk%C3%A9t-n%C3%A9p-b%C3%BCszke.22708/
