A hatodik részben a nép- és világzene egyik legnagyobb hatású hazai előadójának, Palya Beának pályaképe következzen:
RÓLA ÍRTÁK: „PALYA BEA ELŐADÓMŰVÉSZETÉNEK KULCSA AZ IGAZSÁG KÍMÉLETLEN KIMONDÁSA, OLYAN DARABOKAT VÁLASZT, OLYAN ZENÉKET ÉS SZÖVEGEKET ÍR, OLYAN REFLEXIÓKAT KÖZÖL
ÉS OLYAN TITKOKAT FED FEL, AMELYEKBEN NINCSEN LEPLEZÉS, NINCSEN ELFEDÉS, NINCSEN SZEMÉRMES REJTEGETÉS.”
Bea 1976. november 11-én, a Csongrád megyei Makón látta meg a napvilágot. Nagyapja nagybőgős, a családi örökség részeként gyerekkorától meghatározó élménye a magyar népzene. Egyéves korától szüleivel és testvérével Bagon élt, majd Budapestre költözött. Elszántsága és céltudatossága már a kezdetekben kitűnt. Ő így nyilatkozik a kezdetekről: „Paraszti mentalitású családból érkeztem tizennégy évesen Budapestre, az Apáczai Gimnázium kollégiumába, és hirtelen mindenféle értelemben távol kerültem a családomtól. Tizenöt évre volt szükség, hogy visszataláljak hozzájuk. Sok időbe telt rájönnöm, hogy mindig csak a szüleimnek akartam bizonyítani.” Ekkor klasszikus éneket tanult Avar Judit tanítványaként, a Gryllus Samu által vezetett Laokoon csoport és a Zurgó alapító tagja volt. Balogh Sándor tanára útmutatásával folyamatos népzenei gyűjtő-kutató munkát folytattak. A Bartók Béla Néptáncegyüttesben koreográfusként működött közre. Szőke Szabolcs színházi társulatának évekig oszlopos tagja volt, az Ezeregy Szindbád című előadás indiai anyaga az
első felvételei közé tartozott. Zenetanára Dorombér című lemezének felvételére 2000-ben került sor, Cseh Tamással is dolgozott. A Sebő együttesbe is felkérést kapott, majd Monori Andrással színpadra álmodta Folkestra nevű zenekarát. Azóta gyakorlatilag évente jelent meg olyan lemeze, amelyen magyar, moldvai, balkáni, bolgár, cigány és keleti népek dallamkincseit hallhatjuk előadásában, vagy éppen a közelmúlt magyar vagy nyugati előadóinak átdolgozásait énekli.
RÓLA MONDTÁK: HAZÁNK “EGYIK LEGJOBB ORSZÁGIMÁZS INTÉZMÉNYE”.
Itthoni szereplései mellett szinte folyamatosan jelen volt külföldön is. 2000-ben meghívást kapott a Folkestrával a Chambéry világzenei fesztiválra Franciaországba. Az orgona- és zongoraművész Fassang Lászlóval – akivel zenei tanulmányaik során kerültek szoros barátságba - két alkalommal is turnéztak Japánban. Az arab zene mindig nagyon közel állt szívéhez. A tradicionális marokkói zenét dzsesszel ötvöző hazai együttes, a Chalaban albumán (Moroccan Nomad) Bea énekét hallhatjuk autentikus arab hangzásvilágban. 2002-ben végzett az ELTE néprajz szakán, majd a Francia Intézet ösztöndíjasaként másfél évet Franciaországban töltött. Párizsban klasszikus arab zenét tanult, Fassang Lászlóval együtt vett részt egy improvizációs mesterkurzuson. Belgiumban a ‘Karaván’ zenei projekt keretein belül a balkáni népzenét játszó Daraduna együttesben énekelt. Az együttes hatására megtanult bolgárul, az athéni olimpia szervezői is itt figyeltek fel rá. 26 évesen megkapta az Artisjus díjat, a Kárpátia pedig - mint az év folk együttese - eMeRTon díjban részesült. 2003-ban a párizsi Maroquinerie-ben még a Folkestrával koncertezett, de a Magyar Intézet által megrendezett Európa Napon már szólóban énekelt. A francia kultúra képviselői itthon is számítottak rá, több francia kulturális rendezvényen előadó volt. 2004-ben az athéni Olimpia kulturális nyitófesztiválján 12 nemzetközi művész – köztük Bea – tolmácsolta saját anyanyelvén az ismert görög zeneszerző, Manos Hadjidakis műveit. Hazaérkezése után a Kárpátiával felénekelte a Vásár idén című korongot. Ezután másodszor is ellátogatott Belgiumba a híres Bruges-i Világzenei Fesztivál előadójaként. Az első külföldi kiadású lemeze, az Adieu les complexes végül 2008 tavaszán látott napvilágot. A cd Magyarországon háromszoros platina lemez lett, emellett felkerült a legmagasabb nemzetközi szakmai elismerést jelentő World Music Charts Europe List 20 előadói közé. Áprilisban pedig New Yorkban Esterházy Péter társaságában a PEN Word Voices Fesztiválon nagy sikerrel lépett fel. 2009-ben az Extremely Hungary magyar kulturális évad keretében a New York-i Carnegie Hall-ban, majd Washingtonban, a Kennedy Centerben nagy sikerű, telt házas koncerttel örvendeztette meg hallgatóságát. Barátai és egyben zenész társai, Dés András és Szokolay Dongó Balázs kísérték útja során.
RÓLA MONDTÁK: „KICSATTANÓAN TERMÉSZETES, ÖNTETSZELGÉS NÉLKÜLI, VÍVÓDÓ ÉS ÖRVENDŐ, MŰVÉSZETÉBEN MAGÁT MINDIG ÚJRA MEGHATÁROZÓ, VITALITÁSTÓL DUZZADÓ, NAGY
TEHETSÉGŰ ELŐADÓ”
Mindeközben a diploma után itthon is útnak indult. 2003 év végén kiadták Ágról-ágra című első szólóalbumát. A következő évben Álom-álom, kitalálom címmel meselemeze jelent meg. Szerzőtársai Gryllus Sámuel és Bolya Mátyás voltak. 2005-ben alapította meg saját együttesét, a Palya Bea Quintet-tet, melyről így írnak: „Ha továbbra is a színpadi jelenlét és jelmez körüli fogalmakkal írnánk le az elhangzottakat, a pompás zenekarra azt mondhatnánk: csipkét vernek.” A Hangzó Helikon sorozat gyöngyszemeként Weöres Sándor Psyché című művét Bea tolmácsolásában hallhattuk. A lemez elkészítésében szintén Gryllus Sámuellel dolgozott együtt. A Psyché után Tony Gatlif Transylvania című filmjéhez készítettek közösen zenét. A filmet végül 2006 októberében láthatta a magyar közönség, s benne Beát is néhány perc erejéig. 2007-ben érkezett Szeretetből jöttél erre a világra című albuma. A dalokat Fassang László orgonajátékkal, Szokolay Dongó Balázs pedig fúvós hangszereken kíséri.
RÓLA ÍRTÁK: „EGY FÉRFI KRITIKUS AZT ÍRTA LEGÚJABB, EGYSZÁLÉNEK CÍMŰ ALBUMÁRÓL: „MINDEN FÉRFINAK KÖTELEZŐ.”
2009 elején aláírja szerződését a Sony Music Entertainment Magyarország kiadónál és tavasszal megjelenik Egyszálének című albuma, amin saját dalokat és népdalokat énekel. A dupla platinát érő lemezzel elnyerte a Fonogram-díjat. Megújult zenekarával, a Palya Bea Quartet-tel nyáron kezdenek el dolgozni. A 2009-es Zsidó Nyári Fesztivál meglepetése volt a Szefárd koncert, ahol új formációjával, a szefárd trióval koncerteztek. A szefárd trióban Dés András mellett régi zenésztársuk és barátjuk, Bolya Mátyás muzsikája is szerepet kapott. „A szefárd zene számomra a kultúrák párbeszédének szimbóluma is. Ez a dalhagyomány leginkább a nők hangján él tovább, és a témái is leggyakrabban női témák: esküvő-házasság, női feladatok, valamint balladák, ünnepi dalok. Ezekből válogattam néhányat. Az énekhang mellé kobzon Bolya Mátyás, ütőhangszereken Dés András játszik, aki játékos provokálásával, alázatos, finom kísérő-ritmusaival, földszagú groove-jaival, keleti ütőhangszereivel nagyon izgalmas zenésztárs.” – írta Bea.
RÓLA MONDTÁK: „SOKAT MARKOL, ÉS SOKAT IS FOG.”
A számos zenei elismerés mellett 2006-ban humanizmusáért Aphelandra-díjat kapott. Diszkriminációellenes megnyilvánulásai, a társadalom problémái iránti érzékeny tevékenykedését 2007 elején esélyegyenlőségi nagyköveti címmel jutalmazták. Közvetlenül ezt követően, 2008 január 21-én a magyar kultúra nagykövete címmel tüntették ki. 2009 újabb két díjat hozott, a Budapestért-díjat és a Príma Díjat, melyet Magyar népművészet és közművelődés kategóriában ítéltek neki. A magyar kultúráért végzett tehetséges munkájáért 12 társával együtt ítélik neki a Márciusi Ifjak-díjat. A díjról Bea így nyilatkozott: „Nagyon örültem, hogy Szalóki Ági is megkapta a díjat. Mindketten a népzene felől indultunk, mindketten egyfajta személyességgel átitatott zeneiséget szeretnénk közvetíteni, de nemcsak mi, hanem a generációnkból többek között Herczku Ági, Bognár Szilvi, Tóth Evelin is.” 2010-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály Zoltán közművelődési díját is megkapta.
RÓLA ÍRTÁK: „PALYA BEA LENYŰGÖZŐEN MUZIKÁLIS SZEMÉLYISÉGE, AKI OLYKOR A NAGYBETŰS ZENE INKARNÁCIÓJÁNAK TŰNIK.”
Az Én leszek a játékszered című lemeze 2010-ben jelent meg. Az album Bea és Gryllus Sámuel közös munkájának gyümölcse. A lemez fél év alatt platinalemez lett. 2010 végének új kihívása a Fotelos koncert, ami a 2010. október 27-i nagykoncert apropóján összeállt új zenekar első szereplése volt. Beát a MÜPA-ban a koncert során Dés András (ütőhangszerek), Lamm Dávid (gitár) és Barcza Horváth József (nagybőgő és basszusgitár) kísérték. Bea így fogalmaz: „Nincsen maradásom, nincsen házam, se fotelom - írtam 2006-ban, a Szófia Expressz című dalban. (…) A fotel nekem mindig a kényszerű helyben maradás szimbóluma volt, a bebetonozott polgári életformáé, a megcsontosodott zenei kereteké. Most új jelentést kap: egyszer csak én is fotelba ülök, puha, kényelmes, körülölel. (…) Tágul, nyílik a világ, amiben élek, amit teremtek magam köré. Utazom, írok, énekelek.” Az improvizáció egyre nagyobb hangsúlyt kap, a zene mellett életének más területein is. 2010 óta játszik egy improvizációs színházi társulattal, az Andrew Hefler vezette PlayGrund-dal. Emellett közel került a kontakt-improvizációhoz is, nyáron a Palya-udvarban minden nap csábítja az arra látogatókat, próbálják ki ők maguk is a műfajt.
Forrás:
http://www.lafemme.hu/befolyasos_nok/palya_bea
http://hu.wikipedia.org/wiki/Palya_Bea
